Projekt indul Tát és Tokod csapadékvíz gazdálkodási koncepciója és klímaadaptációs lépései segítésére

[Tát, 2015. Március 5] Több mint 50 résztvevő jelenlétében került sor az új projekt megnyitására, melynek címe “Tát-Tokod települések csapadékvíz gazdálkodási koncepciója és klímaadaptációs lépései”. A projekt célja a vízgazdálkodási problémák kezelése a két településen a Dunakanyarban, mintegy 60 km-re Budapesttől. Az utóbbi években a két településnek többször is szembe kellett néznie rendkívüli árvizekkel és kiterjedt belvizekkel.

Tát polgármestere, Turi Lajos szerint “az utóbbi időkben minden eddigit meghaladó árvizeket láthattunk, és egyesek jóslata szerint a következő években bibliai-méretű árvizekre is fel kell készülni”. A nyitórendezvény üdvözlőbeszédében arról is beszélt a polgármester, hogy “amíg helyi szakembereink keményen dolgoztak azért, hogy 100% árvízbiztos városokat építsenek, mostanában a legnagyobb gondot inkább a csapadékvíz-elvezetés és a magas talajvíz jelenti. Azonban bizakodóak vagyunk, hogy ez az EGT program segíteni fog minket, hogy alaposabban körbejárjuk ezt a kérdést és kidolgozzuk a megfelelő lépéseket”.

A polgármester nyitóbeszéde után Norvégia magyarországi nagykövete, H.E. Tove Skarstein beszédében jogos igényként írta le az “ember alkotta és természetes rendszerek klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának szükségességét”, hivatkozva az ENSZ 2013-as állásfoglalására, mely szerint a globális hőmérséklet-emelkedés “rendkívül valószínű”. Egy Európai Unióval kötött kötelező érvényű megegyezés értelmében Magyarország 7 millió eurót fog kapni a klímaváltozással kapcsolatos szakpolitikai célkitűzések megvalósítására. Majd végezetül Sarstein kijelentette, “ezen keretösszeg részeként 800 000 euró szolgál a jelen projekt megvalósítására. És itt külön örömömre szolgál ennek a projektnek a helyi karaktere”.

A REC ügyvezető igazgatója, Bonifertné Szigeti Márta beszédében szervezetének komoly szakmai múltjáról beszélt, melyben a fő hangsúlyt “a fenntarthatóság érdekében végzett együttműködés elmélyítése kapja a szakértők, partnerek és érdekcsoportok között, mind nemzetközi, mind helyi szinten”.

A megnyitóbeszédek sorában az utolsó előadó Karl Kerner volt a Norvég Polgári Védelmi Főigazgatóságtól, mely Norvég részről felel a program koordinálásáért. Kerner úr és kollégája, Karen Tone Lie három éve dolgoznak a program előkészítésén, miközben számos konzultáción vettek részt a REC-ben. “A norvég klíma nagyon furán viselkedik újabban”, mondta Kerner a csodálkozó közönségnek. “Most már szinte minden van nálunk is, csak éppen földrengés és vulkánkitörés nem. És a klímakutatók szerint minden sokkal rosszabb lesz. Az elmúlt tízezer év alatt volt időnk alkalmazkodni a klímához és az időjárási körülményekhez, de az emberiség által okozott klímaváltozás jelensége új keletű, és itt az a nagy különbség, hogy az erre adott válaszokat szervezetten kell kidolgozni, és ismerve az emberi természetet, ez nem könnyű”. Végezetül Kerner hozzátette, hogy “nagy örömünkre szolgál egy olyan projektet látni, mely a konkrét megvalósítással foglalkozik, és sok sikert kívánunk hozzá.”

A nyitórendezvény további részében egy sor szakmai előadásra került sor a projekt partnerek és az Alapkezelő részéről, majd a délután folyamán egy további megbeszélésre került sor a táti városházán a kétoldalú együttműködésben rejlő lehetőségekről.