Részletes összefoglaló


Az 1. program harmadik eleme (C13 alprogram) célja az, hogy a nemzeti adaptációs információs rendszer tudásalapját javitsa. A projekt fő tevékenysége arra irányul, hogy az IPCC legújabb, a globális emissió pályákon alapuló jövőbeli forgatókönyveken alapuló regionális klíma-modellekkel végezzenek számitásokat és éghajlati információkat szolgáltassanak a Magyarország egész területére egy 10x10 km felbontású rácshálózat pontjaira mind a múltbeli, mind a 2020-2050 és a 2070-2100 időszakokra.

Az adaptációs strtégiák kidolgozásához feltétélenül szükség van részletes és megbizható információkra az éghajlat jövőbeli változásáról. A kidolgozás alatt álló Nemzeti Adaptációs Térinformtikai Rendszer (NATéR) és jelen projekt teremti meg ennek az adatbázisnak a tudományos alapját.

A projekt keretében az Országos Meteorológiai Szolgálatnál adaptált ALADIN-Climate és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékén adaptált RegCM modellek legújabb változataival végeznek éghajlati szimulációkat 10 km-es felbontáson. A modellekkel elsőként érzékenységi vizsgálatokat hajtanak végre, hogy meghatározzák a későbbi éghajlati szimulációk optimális beállításait. Ezt követően a múltra vonatkozóan hosszabb kísérleteket végeznek abból a célból, hogy teszteljék a modelleket és megismerjék működésüket egy, a mérések által viszonylag jól ismert, hosszabb múltbeli időszakon. A kapott modelleredményeket Magyarországra jó minőségű, homogenizált megfigyelési információkkal hasonlítják össze elsősorban a hőmérsékletre és a csapadékra, amihez a CARPATCLIM projekt keretében korábban előállított adatbázist fogják használni.

A két különböző globális klímamodell nagy léptékű keretet ad az egyes regionális klíma modellekhez, és lehetővé teszi az emberi tevékenységekből származó és előre nem látható hatások figyelembe vételét. A korábbi SRES forgatókönyvek helyett itt új, RCP forgatókönyveket fogunk használni: lesz egy pesszimista (RCP8.5) és egy optimista (RCP4.5). A projekt időtartama alatt kétszer fogjuk lefuttatni mindkét modellt mindkét forgatókönyvvel. Így az emberi tevékenységekből és a modellekből származó forgatókönyv-bizonytalanság párhuzamosan számszerűsíthető válik. A forgatókönyv-bizonytalanság alapvetően a hőmérséklet-változás jel szempontjából jelentős, míg a modell-bizonytalanság a csapadék-előrejelzések különbségeit adja meg. További változásokat is számszerűsíteni fogunk a 2012-2050-es valamint a 2071-2100-as időszakra is.

Jelenleg Magyarországon a végfelhasználók, döntéshozók, és a nyilvánosság még nem fogékony a bizonytalansági tényezőket tartalmazó számszerűsített információk használatára. A projekt szakít ezzel a megközelítéssel: a NATéR felhasználóknak használniuk kell az összes lefuttatott klímamodell szimuláció eredményt, hogy hatáselemzésükbe bevehessék a klimatikus bizonytalanságokat. Különböző tanfolyamok, szemináriumok és megbeszélések segítik majd őket, hogy megfelelően tudják használni a modell eredményeit és a bizonytalansági információk nyújtotta lehetőséget ki tudják aknázni. Az érdeklődő nagyközönség a projekt honlapról és az e-hírlevélből tud majd értesülni a fejleményekről.