Az AGRATéR projekt zárórendezvénye – rövid összefoglaló

Részletes ismertető és letölthető előadások


Az AGRATéR projekt (EEA-C12-12, A NATéR kiterjesztése az agrárszektorra) az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet nagy tanácstermében került megrendezésre 2015. December 21-én. A rendezvényt Várallyay György, akadémikus nyitotta meg, aki nagy örömmel beszélt arról, hogy az ATK keretein belül ilyen projektek valósulnak meg, lévén, a klímaváltozás már nem csak fikció, hanem a mindennapjaink része. Példákkal sűrűn illusztrált előadásában mutatta be a klímaváltozás hatásait a talajra, illetve annak vízkészletére.

Bonifertné Szigeti Márta, a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) ügyvezető igazgatója is üdvözölte a résztvevőket. A REC mint a Program Alapkezelője nagyon fontosnak tartja az éghajlatváltozáshoz történő adaptációs kutatásokat és vizsgálatokat. A szóbanforgó projekt jelentősen hozzájárult a témához kapcsolódó hazai ismeretek elmélyítéséhez.

A köszöntéseket követően Bálint Judit, a REC munkatársa vázolta az Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Programot, melynek elsődleges célja, hogy segítse az éghajlatváltozás Magyarországra gyakorolt hatásainak és az ország sérülékenységének megértését.

Krajner Péter, a MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) projektmenedzsere A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása című projektet mutatta be, melynek során vázolta, hogy alapvető célja egy multifunkciós térinformatikai rendszer kifejlesztése, amely elősegíti a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló jogalkotást, stratégiaépítést, döntéshozást és a szükséges intézkedések megalapozását Magyarországon.

Az AGRATéR projektben elért kutatási és fejlesztési eredményekről 4 előadó számolt be.

Fodor Nándor, a projekt menedzsere, szakmai vezetője felvázolta a projektben vállalt feladatokat, struktúráját, illetve a konkrét célokat. Részletesen bemutatta a mezőgazdasághoz, növénytermesztéshez kapcsolódó kitettségi, érzékenységi, várható hatásbeli, alkalmazkodó képességi és sérülékenységi indikátorokat, illetve az azokból generalizált országos térképeket. Horváth Ferenc, a MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete kutatócsoport vezetője a természetközeli gyepek és erdőtípusok ökoszisztéma szolgáltatások modellezéséről és klíma sérülékenységéről számolt be. Illés Gábor, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet főmunkatársa az erdőgazdálkodással kapcsolatos indikátor fejlesztéseket, és az azokhoz kapcsolódó adatbázist, illetve térképezési munkálatokat mutatta be. Molnár András, az Agrárgazdasági Kutató Intézete osztályvezetője az projekt során kialakított alkalmazkodóképességi indikátorokról tartott részletes előadást.

Az előadásokat követően egy kötetlen beszélgetés alakult, ki a megjelent OMSZ, Lechner Tudásközpont, NÉBIH, REC, AKI, KRTK és MFGI kollégák között, melynek keretében az eddigi eredményeket, illetve a jövőbeni együttműködési lehetőségeket tárgyalták át részletesen.

Zárszóként Várallyay György mondott pár szót a múlt, a jelen és a jövő kutatási lehetőségeiről, illetve azok gyakorlatba való alkalmazásának jelentőségéről.